Sweet home with Enkelenke: Én is férjhez megyek! 1. rész

Az idén szeptemberben férjhez megyek, így a családban a 2020-as év csupa-csupa esküvőzésről szól. Az elején nagyon aggódtam, hogy ne legyen rivalizálás az esküvőszervezések között, mégis csak egy testvérpár vagyunk és mindkettőnknek az éven a saját esküvője a legfontosabb. Nagyon megkönnyebbültem, hogy amikor kezdett körvonalazódni a két esküvő tematikája, hogy mennyire különbözik a véleményünk, az ízlésünk, az elképzelésünk minden területen.

A saját esküvőmet elegáns és modern stílusban képzeltem el. Elképzelni se tudnék magunknak egy hagyományos lagzis esküvőt. Annyira letisztultban gondolkozom, hogyha a vőlegényem nem vágyna rendes nagy esküvőre én az egészet elengedtem volna és szűk körben tartottam volna meg a bulit és inkább hasonlítana egy fogadásra, mint egy hatalmas hajnalig tartó mulatozásra. Persze azért nagyon nem kellett győzködni, mert az esküvő a tökéletes alkalom a kreativitás kiteljesedésére.

Számomra az inspirációt a nagyszülőktől szerzett üveg és réz gyertyatartók és a smaragdköves eljegyzési gyűrűm adták. Az egész esküvőben fontosnak tartom, hogy bevonódjon a család, az ő kezük nyoma is rajta legyen mindenen. Meg sem fordult a fejemben, hogy dekorost szeretnék fogadni, mert elég kreatívnak érzem a családot és magamat is ahhoz, hogy a tökéletes dekorációt megálmodjuk és kivitelezzük. Mivel nagyon szentimentális vagyok, ezért az is fontos számomra, hogy minden választásunk valami kis emlékmorzsát hagyjon, vagy jelentsen, mert biztos vagyok benne, hogy évek múlva ezekre fogok igazán emlékezni és nem a tökéletes kivitelezésre.

A helyszín volt az első pont a listán. A Smaragdvölgy Pihenőparkot választottuk – már csak a neve miatt is. Több környékbeli étteremben és helyszínen is érdeklődünk, de végül arra a helyre esett a választásunk, ahol az én ballagásomtól kezdve gyakorlatilag az összes nagy családi eseményt tartjuk, beleértve az anyukánk második esküvőjét is. A szertartás is itt lesz megtartva az erdőszélén, ami szerintem nagyon romantikus lesz, remélem a madarak is csiripelni fognak.

Ezt követően a legtöbb szolgáltatóval egyeztettünk. Tudtuk, hogy nem akarunk vőfélyt, nekünk ceremóniamesterünk lesz. Nem akarunk túl hagyományos programokat, de azért szeretnénk, hogy mégis csak esküvő hangulata legyen az eseménynek. A legtöbb szervezési feladattól a falra mászok, de szerencsére a vőlegény az ilyenekbe közreműködött, úgyhogy sikeresen letudtuk az első köröket.

Az én szerepem a dekorációval kezdődik. Na, ott én vagyok az úr(nő). Smaragdzöld, óarany és csillogó üveg felületek. És rengeteg fénysor. A család tudja, hogy igazi szarka vagyok, na, számomra ebben teljesedik ki az egész esküvői hangulat. A legfontosabbak nekem a ~~gyűrűk és az esküvői ékszereim~~ hogy mindenki jól érezze magát. :D

Hiába tudtam pontosan, hogy hogy képzelem el az esküvőt, egy pillanatra elcsábultam, hogy a spórolás és a trendek miatt Greenery stílusban álmodjuk meg az esküvőt befőttes üvegekkel és fakorongokkal. Az esküvőtervezőmbe először ezek a képek kerültek bele – amiket később sikeresen átragasztgattam. Végül szerencsére annyira unalmasnak tűnt az elképzelés, hogy sikeresen visszaevickéltem az eredeti ötletekhez.

Végül is az esküvőnkön azt asztali dekorációt régi réz és üveg gyertyatartók fogják adni, amiket a Jófogáson, a Vaterán és a Savaria Galériából szedtünk össze. Ehhez az IKEA-ban vettünk üvegvázákat. Mindez a kompozíció egy óarany tálcára kerül, ami smaragdszínű terítőre lesz téve. A teljes dekoráció ilyen „fényűző”, ódon hangulatban lesz kivitelezve.

A boldogságkapunk egy régi francia ajtóból fog készülni és régi óarany képkereteket is fel fogunk használni a dekoráláshoz. Még nincs teljesen minden a fejemben, de a Pinterestes tábláimat már kialakítottam.

Végezetül jöjjön néhány inspirációs kép, ami alapján talán el tudjátok képzelni, hogy milyen lesz az összhatás.